Elege van a szerverbérlés állandó költségeibõl? Nem talál megfelelõ kapacitású ajánlatot? Szakértõink segítséget nyújtanak a megfelelõ specifikációkkal rendelkezõ szerver kiválasztásában, ezen felül áttekintést nyújtunk a megfelelõ típus, és a hozzá tartozó szoftver kiválasztásában. A megvásárolt szervereket igény esetén elõre telepített operációs rendszerrel szállítjuk, és az operációs rendszeren túl igény szerint a legtöbb általános szoftver telepítését és beállítását is átvállaljuk Öntõl. Amennyiben szükséges, vállaljuk a szerver elhelyezését és üzemeltetését is hazánk egyik legkorszerûbb szervertermében. Válasszon! Rack szerver vagy torony szerver? Irodai vagy ipari szerver? Nálunk megtalálja a megfelelõt! SzerverPláza – minden, ami szerver . Látogasson el a SzerverPláza weboldalára, ahol a szerver vásárlás és bérlés új konstrukcióit is megtalálhatja.
Egyéb
Látnivalóink
Remenyik Zsigmond Emlékház
Címe: Dormánd, Dózsa Gy. út 17.
Telefon: 36/341-203
Kapcsolattartó: Nagy Sándor
Nyitvatartás: kedden és csütörtökön, 10-12 óráig
A múzeumban az író egykori használati tárgyai mellett mûvei és levelei is megtekinthetõk. A múzeumot segítséggel élõk is látogathatják.
Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet
A védelem célja a szikes puszták (ürmös és cickafarkos pusztai gyepek) és elsõsorban madárviláguk megõrzése. Kiemelten fontos a túzok- és ugartyúk állomány fenntartása
Az 1993-ban létrehozott 8 406 hektáros tájvédelmi körzet magába foglalja a poroszlói és pélyi szikeseket, a Kömlõ és Átány falvak fölötti Nagy-Fertõt, a jásziványi Templom-dûlõt és Csukást, a tiszanánai Magas-határt, a tarnaszent-miklósi Hamvasjárási-dûlõt, a sarudi Jánosi-gyepet, a Dormánd és Erdõtelek határában levõ Nagyhanyi-pusztát.
A terület növényzete a mezõgazdálkodás következményeként nagyobb részben másodlagos. A síkság eredeti állapotát reprezentáló szikesek és a folyamszabályozás után kialakult másodlagos szikesek növényzetére az ürmös és cickafarkos pusztai gyepek jellemzõek, mozaikosan váltakozva nedves sziki rétekkel és löszgyepfoltokkal.
A tájvédelmi körzet kiemelkedõ értéke az itt élõ túzok és a nappali ragadozó madár állomány. Szaporodásukat egy aktív védelmi program segíti.
Ezen természeti értékek megóvásánál sokszor fontos lehet a hagyományos gazdálkodási módok elõtérbe állítása, a megfelelõ vetésforgó kialakítása és a mérsékelt legeltetés fenntartása.
Római katolikus templom (Kisboldogasszony)
A középkori, fatornyos kõtemplom helyén 1771-73 -ban épült a díszes, rokokó templom.
Fõoltára barokk stílusú, a XVIII. századi mellékoltár
Giacomo Adami mûve; a padok és a szószék is rokokó stílusú.
Római katolikus kápolna (Szent Anna)
A kápolna 1719-ben épült barokk stílusban, majd 1814-ben átalakították
A hanyi kápolna ma is sokak által látogatott zarándokhely.
Július utolsó vasárnapján minden évben ezrek érkeznek ide, hogy imádkozzanak Szent Annához és Joachimhoz, Szûz Mária szüleihez, az idõs emberek, a nagyszülõk védõszentjéhez.
A hagyomány szerint a pusztában lévõ kápolnát valamelyik erdõtelki Buttler gróf emeltette, mert egyszer csak hullani kezdtek az állatai, és úgy hitte, Isten haragja miatt éri ez a sorscsapás.
A búcsújáró helynek járó kiváltságokat 1791-ben Pius pápa adományozta a kápolnának.
Az itteni búcsú nagyon sokáig a pusztai emberek legnagyobb nyári eseménye volt. A szocializmus évtizedei alatt pusztulásnak indult az épület, és megszûnt a búcsújárás is. Ez a hagyomány csak 1990-ben, a kápolna restaurálásának befejezése után éledt fel.
Dormándi tájházak
Világháborús emlékmû
Latinovits Kastély
Polgármesteri köszöntõ!
Szeretettel üdvözlöm honlapunk minden kedves látogatóját. Dormánd község honlapját abból a célból hoztuk létre, hogy bemutassuk településünk látnivalóit, nevezetességeit, valamint kulturális értékeit. Szeretnénk hasznos információkkal szolgálni mindenki számára, akik itt élnek, vagy érdeklõdnek községünk iránt.
Az önkormányzatunk közérdekû információk és szolgáltatások elérhetõségével kívánja még jobban hangsúlyozni a szolgáltató jellegét.
Az internet nyújtotta lehetõségek segítségével minden honlapunkra látogató kedvére böngészgethet.
Sikeres böngészést és érdeklõdést kívánok Dormánd község valamennyi lakója nevében.
Tisztelettel:
Rajna Kálmán
polgármester
Hírességeink
Remenyik Zsigmond regény- és drámaíró 1900. július 19-én született itt, Dormándon.
A szülõfalujában berendezett múzeum segítségével az író életérõl és munkásságáról adunk áttekintést. A múzeumban az író egykori használati tárgyai mellett mûvei és levelei is megtekinthetõk. A múzeumot segítséggel élõk is tudják látogatni.
Egy cikk Remenyik Zsigmondról
Megjelent az „Új Ember” katolikus hetilap 2000. július hó 16.-i számában, Géczy Árpád tollából
A dormándi világjáró
Száz éve született Remenyik Zsigmond
Száz éve, 1900 júliusában született Remenyik Zsigmond, századunk jelentõs írója. A hevesi Dormándon született elszegényedett nemesi családban. Íróvá válását a dzsentri rokonság hamis életfelfogása segítette elõ. A valóság és az illúziók közti terebélyes szakadékot már korán felfedezte, látva azt, hogy míg a rokonok a dicsõ múlttal és a 48-as Rózsa Sándor-barátsággal kérkedtek, az általuk apjára nehezedett, ki nem fizetett váltók terhétõl nyögött a család. Remenyik igazságérzete és lázadó hajlama (amit az anyai Martinovits-vérrel magyarázott) elsodorta osztályától. Ugyanakkor a dzsentri-probléma mindig foglalkoztatta, Mikszáth regényei és Ady versei adták számára a mûvészi kiindulópontot. Tizenévesen regénnyel, novellával kísérletezett, amelyben saját *ellentmondásos* társadalmi osztályát ostorozta az avantgard költészet foglalkoztatta, és felszólalt a háború ellen. Az ifjú író a forradalmakból hamar kiábrándult, és hogy a környezetétõl kicsit távolabb kerüljön, nekivágott Európának, majd a tengerentúlnak, mint egy mesebeli szegénylegény, hogy próbára tegye saját magát. Argentínában, Peruban, Chilében járt, és expresszionista írásmûvészetét itt is folytatta, szervezõje lett a chilei avantgard írói csoportnak. Spanyolul is megjelentek mûvei. 1926-ban hazatért, Bécsben felelevenítette kapcsolatát Kassákkal, Magyarországon pedig a baloldali írókkal, akikkel megalapította az Új Föld címû folyóiratot, amely a fiatal avantgard mûvészek egyik legfõbb publikációs lehetõsége lett. Remenyiket regénytervek is foglalkoztatták. Bolhacirkusz címû regényében szatirikus hanggal festett képet a kor Magyarországáról, aminek következtében hónapokig húzódó per nehezítette életét. Ettõl eltekintve mûvei nem kaptak nagy visszhangot, de az 1937-ben megjelent Bûntudat már nagy elismerést aratott. Ebben a könyvben a dzsentrikrõl és a parasztságról ír, de kritikai hangja szokatlanul nem a parasztságon keresztül szólal meg, hanem „bûntudattal” dzsentri létén keresztül vall a birtokosokról.
A harmincas évek végén a Korunknak, majd a Szép Szónak is munkatársa lett, nagy nyomorban élt, ezért úgy határozott, hogy egy idõre kiutazik Amerikába. Írótársai segítségével 1939-tõl tartózkodott az Egyesült Államokban, ahol a kinti magyaroknak elõadásokat tartott a magyarországi irodalomról a régiektõl egészen a legmodernebbekig. A honvágy 1941-ben hazacsalta, úti beszámolóját nagy érdeklõdéssel olvasták, azonban a háború után hiába volt szocialista múltja, annak ellenére, hogy zsidó barátait is bújtatta, az amerikai beszámolója miatt csak az ötvenes évek közepétõl publikálhatott. Remenyik Zsigmond drámaíróként is jelentõset alkotott, drámája, az Atyai ház gyakran szerepel színházak repertoárján. A sokat látott író élete végéig Dormánd és Eger írójának vallotta magát annak ellenére, hogy éveket töltött hazáján és Európán kívül, sok helyet mondhatott otthonának, és hogy 1962-ben pesti lakásában érte utol a halál.