Történet
Dormánd a Hevesi-síkon, Füzesabonytól délre 3 kilométerre fekvõ település. A község határában rézkori csákányt találtak, a Csörsz-árok közelében késõ bronzkori és szarmata kori sírok kerültek elõ. Hanyi-pusztán avar kori és honfoglalás kori temetõ, a Hanyihalmon pedig XI–XII. századi település maradványaira leltek. Elsõ, Buger-Besenyõ névalakban való említése 1291-bõl való, míg 1399-ben már Dormán-háza néven szerepelt. 1552-ben a falu elpusztult, majd 1698-ban Sághy Pál és Polgár Gergely megvásárolta Dormándházapusztát. A XIX. században több család is birtokolta a falut, köztük a Remenyikek, melynek egyik tagja az itt született író, Remenyik Zsigmond volt. Római katolikus temploma mûemlék, rokokó stílusban épült 1771 és 1773 között. A templomkertben álló késõ barokk Mária-szobrot 1800 körül emeltette Sághy Mihály földesúr, s talapzatán is családja címere látható.