Dormánd község Heves megye Füzesabonyi kistérségében. A község határában rézkori csákányt találtak, a Csörsz-árok közelében késõ bronzkori és szarmatakori sírok kerültek elõ. Hanyipusztán avarkori és honfoglaláskori temetõ, a Hanyihalmon pedig 12. századi település maradványait találták meg. Dormánd helyén a 13. században Buger-Besenyõ (Bögér) nevû település állt, mely – mint a tõle délre fekvõ Besenyõtelek is – eredetileg besenyõ telep volt. Árpádhoz rokon kun törzsek csatlakoztak, szintén hét vezér alatt: Ede, Edömér, Ete, Bögér, Acsád, Vajta és Kecel. A település neve a 13. század-ban Dormánd és Dormánháza néven fordult elõ. Az 1549 évi összeírás mint teljesen elszegényedett települést említette, mely adót sem fizetett. Az 1552 évi adóösszeírásban pedig az elpusztult települések közt említették, s így szerepelt még az 1554 és 1564 évi összeírásokban is, viszont az 1635 és 1686 összeírásokban neve nem volt említve. 1693-ban a település Polgár György és Saághy Pál birtokaként volt írva. A 18. század végén báró Saághy Mihály birtoka volt. A 19. században a gróf Fáy család, valamint Fáy István, Saághy, Szalkány, Zbriskó és más családok birták. A 20. század elején gróf Vay Ádámné Zichy Mariotta és Engel Lajos volt birtokosául írva.